Rólam

Fotó: Stefan Priscu

Dr. Ijjas Flóra vagyok, humanist életvezetési tanácsadó és jógatanár. Két kisgyermek anyukája.

11 év saját élményű önismeret és 5 év segítői tapasztalat van mögöttem.

Alapelvem, hogy nincs jogunk másokat bántani, de jogunk van magunkat megvédeni!

TANULMÁNYAIM

2016 – Társadalomtudományok doktora (PhD), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

2015 – Jóga tanár, Integratív Pszichoterápiás Egyesület

2013 – Integratív hipnoterapeuta módszerspecifikus képzés, Integratív Pszichoterápiás Egyesület

2013- Pszichológia képzés (folyamatban) Pécsi Tudományegyetem, Károli Gáspár Református Egyetem

2012 – Pszichodráma asszisztensPszichodráma Egyesület

2012 – Fejlődéslélektan és Pszichopatológia képzés, Integratív Pszichoterápiás Egyesület

2008 – Okleveles közgazdász (MSC), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

 

MUNKÁSSÁGOM

2014 – Egyéni tanácsadás (KözHely, Teréz7)

2018 – 2019 Pszichodráma csoport nőknek (KözHely, Závoczky Henriettel)

2017-2018 Jógaterápiás csoport nőknek (Rend.be.jössz és KözHely)

2013-  Jóga tanítás (Oraculum, KözHely)

2013 – Egyetemi tanársegéd, (BME)

2011-2012 – Pszichodráma csoport (Asram, dr. Watfa Kerimmel)

2007-2010 – Előadó, (Integrál Akadémia)

 

Miért tartom fontosnak a tudatos önismereti munkát?

Valamennyiünket érnek nehézségek, traumatikus élmények az életben. (Például nehéz megszületés, szeretett személy elvesztése, megszégyenítettség, szerelmi csalódás, munkahely elvesztése, fizikai attrocitás, szexuális visszaélés, súlyos betegség.)

Ezen hatások minél kevesebb lelki sérüléssel járó feldolgozásához jó, ha akkor és ott kapunk támogatást, de érdemes legalább a későbbiekben segítséget kérni a megterhelő események utólagos feldolgozáshoz.

Úgy gondolom továbbá, hogy mindenki, aki segítségért fordul, az valamikor, valaminek, ill. valakinek az áldozata lett. Vagyis mellé kell állni, segíteni kell abban, hogy a belső munkán túl képes legyen kifelé is változásokat generálni!

Úgy gondolom, hogy külön hangsúlyt kell fektetni a kiszolgáltatottabb csoportok, így például a gyerekek, kisebbségi csoportok és a nők helyzetére és ezt be kell építeni a terápiás munkába.

 

Kihez érdemes fordulni?

Meggyőződésem, hogy az emberi létben való fejlődéshez reflexív kapcsolat szükséges és bizonyos helyzetekben mindenki számára fontos lenne igénybe venni ennek egy speciális formáját: a terápiás jellegű kapcsolatot.

Úgy gondolom továbbá, hogy nem létezik értéksemleges lelki segítés. Egyre kevésbé hiszek a tekintély szerepből megnyilvánuló, makulátlan terapeuta személyében. Szerintem az állásfoglalás bizonyos alapvető morális kérdésekben, illetve pl felháborodás kimutatása bántalmazás esetén – kötelessége minden segítő szakembernek!

 

 

Fontosnak tartom a segítő szakember saját önismereti munkáját, illetve a tanácsadói munkához kért szupervíziós segítséget. Esetemben jelenleg elsősorban Szil Péter, Vidák Vera, továbbá dr. Daubner Béla néznek rá egy-egy kliensem esetére és tanácsaikkal, ötleteikkel támogatnak.

 

Több dolgok vannak földön és égen, Horatio, mintsem bölcselmetek Álmodni képes.

(Hamlet, I.5.)